Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb  eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.

A BP olajszennyezése – 2010. április 20. – július

A Mexikói-öbölben 11 munkás halt meg a Deepwater Horizon fúrótorony robbanásakor. 14 hét (vagyis 4 és fél hónap) alatt mintegy 172 millió gallon (651 millió liter!) olaj ömlött a tengerbe, beszennyezve a szomszédos államok partjait is. A “szivárgás” elállítására tett intézkedések sorra kudarcot vallottak, mire júliusban végre sikerült megfékezni a föld alól feltörő olajat. A BP 20 milliárd dollárt különített el a kárigények kielégítésére, de hosszas pereskedések várhatók.

Meghiúsult klímatörvény – 2010. nyár

A washingtoni Szenátus nyári szünetre vonulása előtt nem sikerült elfogadni -a Képviselőház által 2009-ben már megszavazott – Klímatörvényt, amely szabályozta volna az üvegházgáz-kibocsátást és elindította volna az USA-n belül is az emissziós kvótakereskedelmet. Az őszi szezonban tovább csökkent a klímakonszenzus esélye, mivel az októberi képviselőválasztások előtti hetekben a képviselők nem szeretnek erősen polarizáló, megosztó jogszabályokra voksolni, attól tartva, hogy szavazókat veszítenek vele. Az Obama-adminisztráció is inkább az egészségügyi reform keresztül vitelével volt elfoglalva egész évben.

Haiti földrengés – Január 12.

Port-au-Prince-t szinte porig rombolta a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés. A tragédia taglalásán túl a sajtó elfelejtkezett arról, hogy a szisztematikus erdőirtás miatt lett a nyugati félteke legszegényebb országa Haiti és emiatt duzzadtak hatalmasra a nyomornegyedek a fővárosban.

Téli hideghullám

Januárban rekord-hidegeket mértek Európában, Amerikában és Ázsiában. Még a kellemes klímájú Floridában fagypontot ért el a hőmérséklet.

Téli olimpia tél nélkül

Néhol éppen az volt a baj, hogy nem elég hűvös a levegő. Kétmilliárd dollárt költöttek el a Vancouveri Téli Olimpiára, és hét évig készültek rá, a legfőbb komponensből, a hóból mégis szűkében voltak. Közvetlenül a rendezvény előtt 4 Celsius fokot mértek a térségben. Így a havat helikopterekkel szállították a helyszínre. Egyes pályákhoz szalmát és faelemeket használtak alapnak és arra vitték fel a hóréteget.

Bin Laden is klímázik – január

Oszama Bin Laden, az al-Káida terrorista hálózat vezetője felismerte, hogy a klímaváltozás kiváló fegyver a retorikai eszköztárában, hiszen az egyre inkább sivatagosodó Közel-Kelet az éghajlatváltozás áldozata. “A klímaváltozásról beszélni nem ideológiai luxus, hanem valóság”, mondta az 52 éves ideológus és forradalmár, és elmarasztalta az Egyesült Államokat, amiért nem írta alá a kiotói protokollt. Beszédének hangfelvétele a Qatar-i székhelyű Al Jazeera hírcsatorna honlapján jelent meg.

Klímatudatos tőzsdefelügyelet

A közel 3800 főt foglalkoztató amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) már jó ideje bevezette a tőzsdei cégek azon kötelezettségét, hogy tájékoztassák a befektetőket azokról a természeti tényezőkről, melyek árthatnak üzleti tevékenységüknek jogi vagy pénzügyi értelemben. A változás ezúttal annyi, hogy a SEC új “útmutatása” szerint ezentúl tájékoztatni kell a befektetőket azokról a veszélyekről, melyeket a globális felmelegedés okoz üzleti tevékenységüknek.

Emissziócsökkentés: 3 Celsius fokos felmelegedés

Februárra a koppenhágai megállapodáshoz csatlakozó országok sorra bejelentették emisszió-csökkentési vállalásaikat az ENSZ klímavédelmi titkárságán. A nyilatkozó országok globálisan (vagy mondhatnánk planetárisan) a CO2-kibocsátás 78 százalékáért felelnek. Tudósok szerint a vállalások csak arra lesznek elegendők, hogy 3 Celsius foknál állítsuk meg a globális felmelegedést.

Légszennyezettség és óceánszint-emelkedés

A légszennyezettség elérte a 390 ppm-es szintet (parts per million). A klímatudomány szerint a 350 ppm elérésekor kezdődnek visszafordíthatatlan folyamatok, melyek a tengerszint emelkedéséhez vezetnek.

Pestről induló kvóta-svindli

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium “használt” emissziós kvótákat (vállalatok által a minisztériumnak beszolgáltatott kvóták: Certified Emissions Reductions, CER) adott el külföldre 1,7 milliárd forint értékben, s ezzel uniós joghézagot játszott ki. A szaktárca azonban azzal a kitétellel adott túl e kvótákon, hogy azokat nem árusítják ki újra az uniós kvótakereskedelem keretében. A kvóták azonban pár nappal később mégis a párizsi BlueNext tőzsdén kötöttek ki.

Adócsalás kvótákkal

Ötmilliárd euró értékben károsították meg az uniós övezetet a CO2-kvótakereskedelemmel visszaélő adócsalók, állapította meg az Europol. Az elmúlt másfél évben 11 országban folyt ilyen illegális üzleti gyakorlat.

Delfinvadászat és Oscar-díj

A delfinek Japánban szeptembertől márciusig tartó, ipari szinten űzött kegyetlen lemészárlását leplezte le a The Cove című dokumentumfilm, amely Oscar-díjat kapott Hollywoodban. A filmben szereplő japán kisváros polgármestere tiltakozott a díj elnyerése ellen és kijelentette, nem szüntetik be a delfin-vadászatot.

Vulkánkitörés

Az anyatermészet elcsendesítette Észak-Európa légterét: április 14-én szerdán reggel Izlandon kezdődött az avulkánkitörés, amelynek hamufelhője elindult az Egyesült Királyság és Skandinávia felé. Közel 6000 repülőjáratot töröltek világszerte, mivel a légirepülés történetében voltak már rá jelek, hogy a vulkáni hamufelhő zavart okoz a gépek turbináiban és leállítja azokat. A légiforgalom heteken át szünetelt vagy akadozott.

Földrengések

Már az év első három hónapjában 3 nagy földrengésnek lehettünk tanúi. A januári haiti és a február-végi Chile-i katasztrófa után április 14-én Kínában történt 7,1-es erősségű földmozgás, mely közel 2000 áldozatot követelt. Többen úgy látják, a mértéktelen olaj-kitermelés fosztja meg a föld belső rétegeit attól a síkosító anyagtól, mely elejét venné vagy tompítaná a gyakori tektonikus mozgások durva földfelszíni hatását.

Pálmaolaj és Kit-Kat csoki

A Greenpeace kampányfilmje által indukált széles körű fogyasztói felháborodás hatására a svájci Nestlé csoport májusban bejelentette, hogy a jövőben csak a makulátlan etikájú pálmaolaj-termelőkkel fog dolgozni, és szerződéses beszállítóit komoly vizsgálatnak veti alá, hogy megbizonyosodjon róla, nem pusztítanak esőerdőket a pálmaolaj előállítása érdekében.

Az olajpálmából kinyert olaj kozmetikai termékekben, fogkrémekben, testápolókban és csokoládékban kerül felhasználásra – de a “környezetbarátnak” nevezett bioüzemanyagokban is. A kereslet kielégítésére esőerdőket tüntetnek el és helyette országnyi területeket ültetnek be monokultúrás állománnyal: olajpálmafákkal. Eközben megfosztják élőhelyüktől a veszélyeztett fajokat, például az orángutánt. Erre utalt a Greenpeace nagy visszahangot keltő kampányfilmje, melyben a KitKat csokoládé rúdja helyett véres orángután-ujjat rágcsált a szereplő.

Forrás: Piac és profit.hu