Mindent egybevéve közel 3000 kiserőművet létesítettek tavaly Magyarországon

Tavaly év végéig összesen 2997 nem engedélyköteles, fél megawattnál kisebb kapacitású vagy háztartási méretű új kiserőművel gazdagodott a magyar „erőműpark” az előző év záró adataihoz képest. Ez azt jelenti, hogy mintegy 21,7 megawattnyi többletkapacitás épült ki 2013-ban ezekben az erőmű-kategóriákban. A számokat elnézve jól látszik két dolog: egyrészt akik megengedhetik maguknak a beruházást, szívesen telepítenek olyan energetikai megoldásokat otthonukban, amellyel csökkenthetik áramszámlájukat, másrészt pedig a napenergia vitte tavaly a prímet a kiserőművek piacán.

A napokban hozta nyilvánosságra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt az adatsort, amely azt mutatja, hogy 2013-ban mennyi nem engedélyköteles kiserőművet telepítettek hazánkban. A hálózati engedélyesek adatszolgáltatása alapján összeállított összesítésben 2997-tel több kiserőmű szerepel az egy évvel korábbi számokhoz képest. Úgy tűnik, hogy a magyarok egy része elindult a napi energiakiadások mérsékléséhez vezető „rezsicsökkentés” útján.

A napenergia a nyerő

Egyre olcsóbb, könnyen felszerelhető és nem igényel felhasználói beavatkozást a működése – nem véletlen, hogy a nyugat-európai példákhoz hasonlóan itthon is a legnagyobb népszerűségnek a fotovoltaikus rendszerek örvendenek.

A háztartási méretű erőművek méretében tavaly 2973 új rendszert telepítettek országszerte a beruházók. Ezeknek a jelentős részét két területen – az E.ON által ellátott észak-dunántúli terülteken és az ELMŰ által kiszolgált fővárosban és környékén. Ez utóbbi részen összesen 788 új rendszert létesítettek, míg az észak-dunántúli régióban 592 új rendszert telepítettek. A régiók közül a harmadik helyet a tiszántúli régió szerezte meg 501 új fotovoltaikus kiserőművel.

Míg az első kettő terület esetében alighanem a fizetőképes kereslet hajtotta fel az új rendszerek telepítését, a Tiszántúl esetében a kiváló időjárási adottságok lehettek a telepítések fő hajtóerői, hiszen itt a napsütéses órák száma valamivel gyorsabb megtérülést biztosít.

A többi technológia rettenetesen leszakadt

Amíg fotovoltaikus rendszerekből közel háromezret telepítettek tavaly, a háztartási méretű szélkerekekből még egy tucatnyit sem. Egészen pontosan 11 új szélkereket húztak fel országszerte tavaly ezekből.

Földgáz alapú rendszerek száma kettővel gyarapodott tavaly, biogázos megoldásokból pedig egy darabbal több üzemelt 2013 év végén, mint egy évvel korábban. Ez utóbbiak esetében ráadásul kettőt le is szereltek, tehát a három új egységre, kettő leállított háztartási méretű kiserőmű jutott.

A vízenergia hasznosítására tervezett berendezésekből pedig egyet sem telepítettek tavaly. Mondjuk ez a legkevésbé meglepő, így is örülhetünk, hogy régebbi létesítésekből mutatóban 3 ilyen egység működik országszerte.

Megéri a háztartási méretű kiserőművet telepíteni?

Ez egy olyan kérdés, amit nekem is gyakran feltesznek ismerősök. Sajnos erre a kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni.

Pusztán közgazdasági értelemben még nem szabad csodát várni ezektől a háztartási megoldásoktól, a megtérülésük még viszonylag hosszú távon reális (bár már most is magasabb, mint például a lekötött bankbetétek kamata), viszont az is igaz, hogy a háztetőre szerelt napelemek és napkollektorok növelik az ingatlan értékét és azonnal csökkentik a rezsikiadásokat. A telepítéshez viszont még viszonylag jelentős mozgatható tőke szükséges, illetve szerencsésen kell pályázni az imitt-amott, időnként megjelenő kiírásokra, amelyek ráadásul a keretösszegek szűkössége miatt hamar ki is merülnek.

Ugyanakkor nekem is van az ismeretségi körömben olyan illető, aki hosszas számolgatás, kivitelező és napelem keresgélés után pusztán racionális gazdasági érvek mentén döntött a beruházás elindítása mellett, és nem bánta meg a döntését.

A racionális érvek mellett ráadásul ott vannak az érzelmi tényezők, amelyek szintén a saját kiserőmű felé billenthetik a mérleg nyelvét. Akadnak elkötelezett zöldek, akik a bolygó és a jövő generációk jólétének érdekében könnyebben döntenek a befektetés mellett. De hallottam már olyan indokot is a rendszer telepítése mellett, amely egyértelműen az energetikai multik elleni hangulatból fakadt. Ez már kinek-kinek a vérmérsékletétől és világlátásától függ.

Mondd, te mit választanál?

Érdekes kérdés a háztartási méretű kiserőművek kapcsán még a technológia kiválasztásának mikéntje is. Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem véletlen a napelemek elsöprő népszerűsége: a technológia egyre inkább megfizethető, élettartama minimális karbantartás mellett is vállalható, ráadásul a működtetése nem igényli a tulajdonos rendszeres közreműködését sem.

A szélenergia esetében a helyzet hasonló, sőt itt talán egy még inkább kiforrott technológiáról beszélünk. Ugyanakkor egyértelműen egy „kényelmetlenebb” módról van szó: külön terültet igényel a torony megépítése, sokkal kevésbé simul bele a látképbe, mint a tetőre szerelhető napelemek, ráadásul a szomszédok is sok esetben hátráltatják egy ilyen háztartási méretű erőmű telepítését, elsősorban a zajártalomra hivatkozva. Ugyanakkor egy tanyán, kistelepülésen ez is lehet egy járható út.

Érdekes a földgázt használó háztartási erőművek helyzete. Ma már kapacitásukban egyre kisebb, hatásfokukban egyre magasabb mikro kogenerációs egységeket, mikro gázmotorokat lehet vásárolni, nem is annyira vészes áron. Ezek már egy nagyobb, többgenerációs családi ház vagy egy kisebb társasház esetében megfelelő alternatívát nyújthatnak a fűtés kiváltására és a villamosenergia-fogyasztás egy részének házon belüli biztosítására. Ezeknek a berendezéseknek viszont cserébe rendszeres karbantartásra és az üzemeltetéshez földgázra van szüksége. Ugyanakkor ezeket sem szabad rögtön lehúzni a lehetséges megoldások listájáról.

Választási lehetőség tehát akad bőven, hogy mennyire élünk ezekkel az idei évben, majd jövőre meglátjuk.

Forrás: CHIKANSPLANET

Cél: 100%-os fenntarthatóság! (IKEA)

Videó Előadás a TED-ről.

(Interactive transcript bejegyzés alatt, található a Magyar fordítás)

A hazai üzleti szektor leginkább a környezetvédelemre fókuszál a fenntarthatóság hét kiemelt aspektusa közül, miközben a legkisebb figyelem az átláthatóság biztosítására esik.

A hazai vállalatok 62 százaléka kiemelten foglalkozik a környezeti felelősségvállalással a hét fenntarthatósági fókuszterület közül, miközben a teljes körű átláthatóság csak 26 százalékuk esetében kap elegendő figyelmet a napi működés során – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből.

A több mint 40, zömében nagyvállalatot tömörítő szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy az egy éve bemutatott vezetőknek készült ajánlását aláíró szervezetek hogyan látják az abban lefektetett alapelvek – stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – megvalósulását a hazai vállalati szféra egésze és saját működésük esetében. A felmérést bemutató szakmai rendezvényen további 38 vállalat és üzleti szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek így már 80 aláírója van.

„A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy vezetői elkötelezettség nélkül nincs előrelépés a gazdaságilag, társadalmilag és környezeti szempontból valóban fenntartható vállalati működés irányába. Ha viszont ez megvan, a cégek még a nehezebb külső körülmények közepette is az üzleti eredményekben is megmutatkozó teljesítményekre képesek.” – foglalata össze a 34 szervezet részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke.

A felmérés rámutat, hogy a pozitív globális trendeknek csupán a töredéke épül be a hazai vállalatok napi működésébe, aminek legfőbb okai között megtalálható többek között a kiszámíthatatlan hazai gazdasági és szabályozási környezet, a csökkenő források vagy a tulajdonosok növekvő profitelvárásai.

A felmérés eredményei szerint a hazai üzleti szektor legnagyobb számban (62%) a környezeti felelősségvállalásra fordít figyelmet. A cégek 44 százaléka allokál dedikált erőforrásokat a téma stratégiai szintre emelésére és a felelős vállalatirányítási rendszer kiépítésére. Ezt az egyetemes alapértékek tiszteletben tartása követi 41 százalékkal, majd az etikus működés következik, amelyre a hazai cégek csupán 37 százaléka helyez elegendő hangsúlyt. A legkevesebb figyelmet a partnerségek kialakítása és az átlátható működés kap jelenleg: előbbivel a hazai vállalatok 31, utóbbira csupán 26 százaléka fordít figyelmet a felmérésben részt vevő vállalatok szerint.

Egyre több vállalat ismeri fel ugyanakkor, hogy a fenntartható működés versenytényezővé formálható. „A válság komoly kihívásokat jelentett, aminek következtében a stratégiai prioritások is átrendeződtek. Ugyanakkor ez sok esetben éppen a  tudatosodás irányába hat: a vállalatok jobban gazdálkodnak az erőforrásaikkal, felértékelődik az etikus és átlátható működés és az innovatív megoldások keresése. Ez pedig sok esetben kézzelfogható versenyelőnyt biztosít számukra.”– emelte ki Salgó István.

Az eseményen megrendezett panelbeszélgetés résztvevői egyet értettek abban, hogy az általuk új gazdasági és társadalmi „világrendként” azonosított rendszerben már nem működnek az elmúlt évtizedben sikert hozó, külföldről ellesett megoldások. A jövő magyar vállalatvezetői csak akkor lehetnek sikeresek, ha saját maguk képesek új rendszereket és paradigmákat alkotni. Ennek viszont alapfeltétele, hogy a jelenleg gyorsan és kiszámíthatatlanul változó környezetben hosszú távú célokat és pozíciókat határozzanak meg a vállalat számára, és ehhez, ha nem is lineáris úton, de a napi kihívásoknak megfelelve és krízishelyzetek kezelve eljuttassák a cégüket. A beszélgetés felsővezető résztvevői szerint ehhez a szaktudáson kívül elsősorban saját magukba és a vállalatba vetett hit, a munkatársakkal szembeni alázat és adaptív személyiség szükségeltetik.

Forrás:Piac&Profit

Komoly kihívás minden gazdasági társaság piacra való bejutása és térnyerése illetve piaci részesedésének növelése a versenytársakkal szemben. Ennek egyik leghatékonyabb módszere a pozicionálás vagyis, hogy kiemeljük a meglévő piaci szereplők közül. A piacvezetőknek pedig elkerülhetetlen és fontos a példamutatás.

Korunk legnagyobb kihívása a klímaváltozás mérséklése és a várható következményekre való minél alaposabb felkészülés. Mindennapi tevékenységünkkel rohamos ütemben alakítjuk át éghajlati viszonyainkat, a Föld időjárását úgy, hogy még csak nem is igazán tudjuk, pontosan milyen folyamatok játszódnak le, melyik lépésünknek milyen következményei lehetnek. Az éghajlatváltozás legfőbb oka az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok (CO2, metán, stb.) A globális felmelegedés, akárcsak a tűz égése, folyton gyorsul és alig hagy időt a cselekvésre. Változást, e folyamatok lassítását, esetleges megfékezését csak nagyméretű globális összefogás és környezettudatos cselekvési program biztosíthat.

Az Alphasonic Kft. több, mint 20 éve meghatározó szereplője a professzionális számítástechnikai termékek és szolgáltatások piacának.
A cég tevékenységi körébe Komplex közép- és nagyvállalati IT megoldások (hardverek, intelligens rendszer-megoldások, IT-alapú megfigyelő rendszerek), kellékek és perifériák forgalmazása tartozik. A jelenleg 28 fős vállalkozás országszerte, több ezer viszonteladóból álló értékesítési hálózattal rendelkezik.

Az Alphasonic Kft. tulajdonosai kezdetektől fogva környezettudatos szemlélettel irányítják és szervezik vállalkozásukat. Működésük során komoly hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre és az energiahatékonyságra.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a cég vezetősége – a Világ vezető gazdasági tényezőihez hasonlóan – 2013-tól megvizsgáltatta működésének környezetterhelését és hitelesített vizsgálat alapján carbon-neutralizáltatta tevékenységét a fenntartható fejlődés jegyében. A vizsgálatok lefolytatásával és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzésével a cégmanagementje az Arttree Production Kft-t bízta meg.

Az AlphaSonic Kft. 2013-as évi teljes tevékenységének (gyártás, értékesítés és felhasználás) és weboldalának nemzetközi auditációját a Bureau Veritas nemzetközi auditor vállalat hitelesítette, mely alapján a vállalkozás teljes környezetterhelése 361 tonna CO2 volt.
A lebonyolítást követően az AlphaSonic Kft. a járművein, weboldalán, nyomtatványain és reklámanyagain, az általa forgalmazott termékeken jogosult használni a karbon-neutralizációt igazoló védjegyet.

Felelős vállalat lévén kiemelt figyelmet fordítunk a környezetünk védelmére és az energiatakarékosságra, ezért karbon-semlegesítettük működésünk és weboldalunk energiaszükségletét. Így globális szinten nullára csökkentettük karbon-lábnyomunkat, mellyel elsők vagyunk az IT megoldásokat szállító vállalkozások között!Mostantól minden kedves partnerünk abban a tudatban látogathatja meg a www.alphasonic.hu oldalunkat, hogy ezzel nem terheli a környezetet.

A karbon-semlegesítésen túl felelős intézkedésként teljesen kiváltottuk földgáz felhasználásunkat és saját beruházásban geotermikus és napkollektoros rendszereket alkalmazva jó arányban átálltunk a zöldenergia hasznosításra. A geotermikus rendszerrel az irodaépület fűtését, míg a napkollektorokkal a meleg víz ellátását váltottuk ki és oldottuk meg.

Környezetvédelmi vállalásainknak köszönhetően már azzal, hogy Partnereink igénybe veszik a szolgáltatásainkat, az értékesítési hálózatunkban elérhető termékeinket választják, Ők is tesznek a globális felmelegedés elkerüléséért. Ezáltal meglévő, illetve potenciális partnereinkkel igazán eredményesen, együttműködve tehetünk a fenntartható környezetünkért.

Környezetvédelmi vállalásaink mellett nagyon fontos számunkra a magyar kkv-k versenyképességének növelése is. Cégünk kidolgozta és forgalomba hozta a 3X Virtual nevű IT infrastruktúra rendszert, amely nagyvállalati szintű informatikai infrastruktúra, kis és közepes vállalkozások számára, megfizethető áron. A maximális stabilitás és adatvédelem mellett környezetkímélő megoldás, amellyel a töredékére tudja csökkenteni az energia felhasználást, optimalizálja a cég működését.

Forrás: Piac&Profit.

Az elmúlt időszakban szinte minden hónapban megdőlt egy korábbi rekord a globális napenergia piacon, és az egyre versenyképesebb technológiának köszönhetően a következő hónapok illetve évek is komoly sikereket tartogatnak az iparág számára. A Solarbuzz legfrissebb statisztikái szerint az első negyedévben mintegy harmadával emelkedtek az újonnan telepített kapacitások, ami újabb rekord negyedévet jelent.

Negyedévről negyedévre újabb és újabb rekordot dönt a globálisan installált napenergia-kapacitás. A Solarbuzz legfrissebb statisztikái szerint az év első három hónapjában 9 GW fotovoltaikus kapacitás került kiépítésre, ami 35 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Elemzők a soron következő negyedévekben is óriási keresletre számítanak, így a gördülő 12 havi mutató a következő év első negyedévének végén 50 GW felé emelkedhet.

Az év első három hónapjának növekedése elsősorban a japán és a brit keresletnek köszönhető. A két régió együtt a teljes globális kereslet több mint harmadát adta.

Az időjárás miatt az év első három hónapjában általában alacsonyabb a kereslet, mint az év későbbi hónapjaiban, január-márciusban rendszerint az éves telepítések mintegy ötöde valósul meg. Ennek fényében a Solarbuzz 49 GW-os várakozása is teljesíthetőnek tűnik, ami több mint 30 százalékos emelkedést jelentene az előző évhez képest.

“Míg 2010-2012 között a piacot elsősorban a túlkapacitások jellemezték, és számos vállalat pénzügyi nehézségekkel küzdött, addig az elmúlt hónapokban a rendkívüli keresletnek köszönhetően a vállalatok fókusza a rövid távú túlélésről a hosszabb távú stratégiai célokra helyeződött”-kommentálta Finlay Colville, a Solarbuzz elnökhelyettese az adatokat.