Egyre többen világítanak megújuló energia segítségével. A mostani tendencia mellett 2020-ra akár 40 százalékig nőhet az arány – állítja az Európai Bizottság legfrissebb jelentése.

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint 62 százalékra nőtt a megújuló energiák felhasználása az új generációs villanyáram alkalmazása kapcsán az EU tagállamaiban 2009-ben -írja az eGovmonitor.hu.  Egy évvel korábban ez az arány 57 százalék volt: a szélenergia a második évben 38 százalékot tett ki az összesített értékekből.

A megújuló energiák 19, 9 százalékot hasítottak ki Európa tavalyi összesített villanyáram-fogyasztásából.

A 2009-es sorrend alapján a vízenergia vezetett 11,6 százalékkal, ezt követte a szélenergia 4,2-vel, és a biomassza 3,5 százalékkal. 2010-ben már 37 százalék a szél, 21 százalék a napelemek és 2,1 a biomassza felhasználásának mértéke.

Amennyiben megmarad ez a tendencia, 2020-ra a megújuló energiaforrások adhatják majd Európa villanyáramának nagy részét, mégpedig 35-40 százalékos mértékbenn.

Sajnos ez a növekedés, csak azokban a tagállamokban következett be, melyekben bevezették a támogatott Zöld Áram Árat.

Ez azt jelenti, hogy 0,4-0,5 Eurót fizetnek 1 KWh áramért.

Fenntartható fejlődés: egy kifejezés, melyről rengeteget hallunk és mindennap használjuk, de kevesen tudják, hogy mit is takar valójában. Íme egy kis magyarázat.

Mi a fenntartható fejlődés és miért ez a jövőnk kulcsa?

Habár a fenntartható fejlődés fogalma a környezetről való gondolkodás középpontjában van, nehéz meghatározni, hogy tulajdonképpen mit is értünk alatta. Sőt, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy milyen sűrűn dobálóznak manapság ezzel a fogalommal, talán érdemes egy kicsit elgondolkodni a fogalom jelentésén. Vannak tankönyvek, amelyben megtaláljuk a fenntartható fejlődés definícióját (persze mind más és más), de nézzük meg, hogy mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalmán.

A jelen és a jövő szükségleteinek találkozási pontja

Az egyik tankönyv egészen 1983-ig, a Bruntlandi Egyezményig megy vissza a fenntartható fejlődés jelentésének a meghatározásában. Itt megvizsgálták a romló környezeti körülmények hatását a gazdasági és szociális fejlődésre. Az innen származó meghatározás, amely talán a legtöbbet idézett mind közül, a következőképpen definiálja a fenntartható fejlődés fogalmát: „a jelen anélkül elégíti ki a saját szükségleteit, hogy megakadályozná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésében.”

Ez egy nagyon tömör és jó meghatározás, de számos elméleti és gyakorlati kérdésre nem ad választ. Például milyen a szükségletek és igények kellenek a fejlődéshez, miként lehet ezeket mérni, és hogy pontosan mivel akadályozza meg a jelen generáció a következő szükségleteinek a kielégítését.

Amit senki sem jelent ki nyíltan, mégis a fenntartható fejlődés egyik sarkpontja, az az, hogy minden emberi tevékenységnek a Föld ökológiai kapacitásán és tűrőképességén belül kell maradnia. Vagyis nem szabad a Föld által kínált forrásoknál többet fogyasztani (mind helyi, mind világszinten), és a felesleget vissza kell fordítani a természetes erőforrásokba. Mindez számos más gazdasági és szociális területet érint: az üzletet, az energiát, a közösséget és a környezetet.

Fenntartható üzlet és fenntartható energia

Miután manapság az üzlet és az energia lényegileg összetartozik – végül is mindig összetartoztak, csak éppen az energiaforrások mások voltak régen -, érthető, hogy ezeket egy kalap alá vesszük.

Ha az energiáról van szó, akkor a legkézenfekvőbb egy váltás: nem megújuló energiáról megújulóra. Ez nyilvánvaló: a fosszilis üzemanyagokról át kell térni a megújuló energiákra. De ehhez el kell készíteni egy skálát, melyen a különböző energiahordozók a megújulás és a bővíthetőség szempontjai szerint sorolhatók be.

Az első lépés az, hogy felmérjük, mennyi energiát lehet előállítani a fenntarthatóság jegyében.  Nem azt kell vizsgálni, hogy mennyi energiát akarunk, vagy kell felhasználnunk ahhoz, hogy fenntartsuk a jelenlegi életmódunkat. Elsőként az ökológiai határokat kell figyelembe venni, és utána azt, hogy mekkora mértékű fogyasztás fér bele ebbe a keretbe.

Lényegében ugyanez mondható el az üzletről: elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy milyen mértékű gazdasági aktivitás tartható fenn az adott környezeti adottságok között anélkül, hogy károsítanánk azokat.

Fenntartható közösségek és fenntartható környezet

A fenntartható közösségekről már sokkal szubjektívebb felfogások léteznek. De a legáltalánosabb meghatározás szerint a fenntartható közösségek azok, amelyek elősegítik az emberi fejlődést és az emberi boldogságot, szem előtt tartva a helyi környezeti adottságokat. Tehát más és más lehetőségei vannak egy olyan közösségnek, amely sivatagi, és egy olyannak, amelyik például a trópusi éghajlaton él. Korábban az olcsón elérhető olcsó energia volt a kulcsa a fejlődésnek.

A lehető legalacsonyabb energiabefektetésen kívül más jellegzetességei is vannak a fenntartható közösségeknek. Ilyenek például a nagyfelületű séta- és bicikliutak, a kiskereskedelem egységesítése, a lakóhely közelében végezhető tevékenységek biztosítása, és olyan nyilvános helyek megléte, ahol a különböző csoportok jöhetnek össze.

Ezek a tényezők mind hozzájárulnak a fenntartható környezethez, de van még egy, amelyik döntő jelentőségű, és túllép az fenntartható fejlődés összes meghatározásán. Mégpedig annak felismerése, hogy sem a Föld, sem az élőlények nem azért léteznek, hogy kiszolgálják az embert. Természetesen bizonyos korlátok között lehet használni őket, de nem helyes eszközként tekinteni sem bolygónkra, sem a minket körülvevő élőlényekre. Hiszen mi is részei vagyunk az egésznek, nem lehet fenntartható létezésünk anélkül, hogy ezt belátnánk. Addig, amíg ezt nem építjük be a döntéshozatali folyamatainkba, addig az egész zöld technológia és a zöld anyagok, melyeket az iparban és a fogyasztói termékeknél használunk, csak látszólagos és rövid életű változásokat hozhatnak.

Forrás: Tiszta Jövő

Újabb átfogó tudományos jelentés igazolta a globális felmelegedést. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal által közzétett tanulmányt 48 ország több mint 300 kutatója állította össze.

A tudósok a felmelegedés tíz fontos jelzőszámát vizsgálták, és megállapították, hogy a Föld légkörére mindegyik alapján a felmelegedés a jellemző. A kutatásban a felmelegedés okait nem firtatták, csak a tényét állapították meg.

“A felszíni hőmérséklethez világosan és közvetlenül köthető tíz mutatószám ugyanarról a történetről tanúskodik: a globális felmelegedés tagadhatatlan” – állapítják meg.

Deke Arndt, az amerikai Nemzeti Klímaügyi Adatközpont klímamegfigyelő részlegének vezetője emlékeztetett arra, hogy az 1980-as évtized volt az addigi legmelegebb, ám az 1990-es években minden év melegebb volt, mint az 1980-as évek átlaga.

Az 1990-es évtized így újabb melegrekordot hozott, azonban a 2000 és 2010 közötti évtized minden egyes éve megint csak melegebb volt, mint az 1990-es évek átlaga, így jelenleg a legutóbbi évtized tartja a rekordot.

A jelentés megerősíti, hogy a felmelegedés veszélyezteti a tengerparti városokat, az infrastruktúrát, a vízellátást, az egészségügyet és a mezőgazdaságot. Hangsúlyozzák azt is, hogy az elmúlt ötven évben tapasztalt felmelegedés már megváltoztatta a bolygót: a gleccserek és a tengeri jégréteg olvad, egyre intenzívebbek a nagy esőzések, gyakoribbak és szélsőségesebbek a hőhullámok.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal közlése szerint világszerte az idei június volt minden idők legmelegebbje, a 2010-es év eddigi átlaghőmérséklete pedig ugyancsak a valaha mért legmelegebb.

A jelentésben vizsgált tíz mutatószám közül hét emelkedett (átlagos légköri hőmérséklet, vízgőz légköri koncentrációja, az óceánok hőtartalma, tengerek felszíni hőmérséklete, tengerek szintje, óceánok feletti légköri hőmérséklet és szárazföld feletti légköri hőmérséklet), három pedig csökkent (hótakaró, gleccserek kiterjedése és a tengeri jég területe).

Forrás:MTI