ELSŐ MAGYAR FENNTARTHATÓSÁGI CSÚCS KONFERENCIA

A fenntarthatóság jegyében!

http://3ddigitalispublikacio.hu/media/piacesprofit/kulonszam/piacesprofit.html

Elgondolkoztat, mit is kell tennünk a jelenben, hogy a jövőben élhető világban éljünk.

Van lehetőség a nagyobb hatékonyságra, nagyobb profitra úgy, hogy közben védjük környezetünket.

Kollár János

A lakossági áram ára emelkedik kilowattóránként mintegy két forinttal 2011. február elsején, mert a kedden megjelent miniszteri rendeletben emelkedett a Magyar Villamos Művek (MVM) nagykereskedelmi hatósági ára és kissé változott a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók árrése is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keddi közleménye szerint ez azt jelenti, hogy átlagosan 4 százalékkal emelkedik a villamos energia végfelhasználói bruttó átlagára.

Egy átlagos fogyasztási hely esetében ez a 2010 második félévi átlagárakhoz viszonyítva 2011-ben éves szinten körülbelül 3720 forint többletköltséget jelent – hangsúlyozza a közlemény.

Az NFM leszögezi: a villamos energia árának emelésére az árszabályozás felülvizsgálatával összhangban, a piaci folyamatok következményeként, a hatályos szabályozásnak megfelelően került sor. Egyben jelzi: a kormány elkötelezett a fogyasztók védelme mellett, ezért csak az indokolt legszükségesebb mértékben emelkednek az áramárak.

A nemzeti fejlesztési miniszter kedden hatályba lépett rendeletében az MVM nagykereskedelmi hatósági árát az eddigi kilowattóránként 15,94 forintról 17,17 forintra emelte. Ez azokra az áramtermékekre vonatkozik, amelyeket a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók vásárolnak meg. Ugyanakkor változott a egyetemes szolgáltatók árrése, azaz az értékesítési és beszerzési ár hatóságilag megengedett különbözete is.

A legkisebb fogyasztói körben, az évi legfeljebb 1.320 kilowattóra áramot felhasználók az EDF Démásznál az eddigi 20,46 forint helyet 21,88 forintot, az Elműnél 21,03 forint helyett 22,24 forint, míg az E.ON-nál 19,84 forint helyett 21,17 forintot fizetnek kilowattóránként az áramért február elsejétől. Ezen felül kell megfizetniük a felhasználónak a rendszerhasználati díjakat, a szénbányászati szerkezetátalakítási program finanszírozására fordított szénfillért, valamint a villamos energia iparág nyugdíjas dolgozóinak kedvezményét, valamint az árrést.

Az eddig egységesen 1,89 forintos kilowattóránkénti árrés az EDF Démásznál 1,79 forintra csökkent, többinél kissé emelkedett: az E.ON Energiaszolgáltatónál 1,99, az Elműnél 1,90, az Émásznál pedig 2,02 forint.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján kedden közzétett tájékoztatás szerint az átlagosnak mondható lakossági fogyasztóknál a teljes végfelhasználói átlagár – beleértve a termék árát, a rendszerhasználati díjat, az áfát és minden egyéb fizetendő tételt – a négy egyetemes szolgáltatónál 3,2 százalék, és 5,5 százalék közötti mértékben, átlagosan 4,05 százalékkal emelkedett február 1-jén, 2010 decemberéhez képest.

Eszerint a teljes ár az Émásznál 5,5 százalékkal, az EDF Démásznál 3,8 százalékkal, az E.ON körzetében 3,7 százalékkal, az Elműnél pedig 3,2 százalékkal lett több.

A hivatal számítása szerint így az átlagos fogyasztó havi többletkiadása az Émásznál 513 forint, az EDF Démásznál 244 forint, az E.ON-nál 232 forint, az Elműnél pedig 365 forint. (A MEH “átlagosnak” veszi az évi legfeljebb 2400 kilowattóra villamos energiát használó, az A1 fogyasztói kategória kedvezményes I. árszabási tömbjébe, illetve nem kedvezményes II. tömbjébe sorolt lakossági fogyasztót.)

A MEH ismerteti: az új árakat elsősorban az egyetemes szolgáltatók által a kötelező átvétel keretében vásárolt villamos energia 2011. évi becsült mennyisége és átlagára, a szolgáltatók által a kötelező átvétel keretén kívül vásárolt villamos energia 2011. évi elismert beszerzési átlagára, valamint a jogszabályban meghatározott (szolgáltatónként eltérő mértékű) árszabályozási árrés realizálásának feltételezése alapján készítette elő.

(mti)

Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb  eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.

A BP olajszennyezése – 2010. április 20. – július

A Mexikói-öbölben 11 munkás halt meg a Deepwater Horizon fúrótorony robbanásakor. 14 hét (vagyis 4 és fél hónap) alatt mintegy 172 millió gallon (651 millió liter!) olaj ömlött a tengerbe, beszennyezve a szomszédos államok partjait is. A “szivárgás” elállítására tett intézkedések sorra kudarcot vallottak, mire júliusban végre sikerült megfékezni a föld alól feltörő olajat. A BP 20 milliárd dollárt különített el a kárigények kielégítésére, de hosszas pereskedések várhatók.

Meghiúsult klímatörvény – 2010. nyár

A washingtoni Szenátus nyári szünetre vonulása előtt nem sikerült elfogadni -a Képviselőház által 2009-ben már megszavazott – Klímatörvényt, amely szabályozta volna az üvegházgáz-kibocsátást és elindította volna az USA-n belül is az emissziós kvótakereskedelmet. Az őszi szezonban tovább csökkent a klímakonszenzus esélye, mivel az októberi képviselőválasztások előtti hetekben a képviselők nem szeretnek erősen polarizáló, megosztó jogszabályokra voksolni, attól tartva, hogy szavazókat veszítenek vele. Az Obama-adminisztráció is inkább az egészségügyi reform keresztül vitelével volt elfoglalva egész évben.

Haiti földrengés – Január 12.

Port-au-Prince-t szinte porig rombolta a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés. A tragédia taglalásán túl a sajtó elfelejtkezett arról, hogy a szisztematikus erdőirtás miatt lett a nyugati félteke legszegényebb országa Haiti és emiatt duzzadtak hatalmasra a nyomornegyedek a fővárosban.

Téli hideghullám

Januárban rekord-hidegeket mértek Európában, Amerikában és Ázsiában. Még a kellemes klímájú Floridában fagypontot ért el a hőmérséklet.

Téli olimpia tél nélkül

Néhol éppen az volt a baj, hogy nem elég hűvös a levegő. Kétmilliárd dollárt költöttek el a Vancouveri Téli Olimpiára, és hét évig készültek rá, a legfőbb komponensből, a hóból mégis szűkében voltak. Közvetlenül a rendezvény előtt 4 Celsius fokot mértek a térségben. Így a havat helikopterekkel szállították a helyszínre. Egyes pályákhoz szalmát és faelemeket használtak alapnak és arra vitték fel a hóréteget.

Bin Laden is klímázik – január

Oszama Bin Laden, az al-Káida terrorista hálózat vezetője felismerte, hogy a klímaváltozás kiváló fegyver a retorikai eszköztárában, hiszen az egyre inkább sivatagosodó Közel-Kelet az éghajlatváltozás áldozata. “A klímaváltozásról beszélni nem ideológiai luxus, hanem valóság”, mondta az 52 éves ideológus és forradalmár, és elmarasztalta az Egyesült Államokat, amiért nem írta alá a kiotói protokollt. Beszédének hangfelvétele a Qatar-i székhelyű Al Jazeera hírcsatorna honlapján jelent meg.

Klímatudatos tőzsdefelügyelet

A közel 3800 főt foglalkoztató amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) már jó ideje bevezette a tőzsdei cégek azon kötelezettségét, hogy tájékoztassák a befektetőket azokról a természeti tényezőkről, melyek árthatnak üzleti tevékenységüknek jogi vagy pénzügyi értelemben. A változás ezúttal annyi, hogy a SEC új “útmutatása” szerint ezentúl tájékoztatni kell a befektetőket azokról a veszélyekről, melyeket a globális felmelegedés okoz üzleti tevékenységüknek.

Emissziócsökkentés: 3 Celsius fokos felmelegedés

Februárra a koppenhágai megállapodáshoz csatlakozó országok sorra bejelentették emisszió-csökkentési vállalásaikat az ENSZ klímavédelmi titkárságán. A nyilatkozó országok globálisan (vagy mondhatnánk planetárisan) a CO2-kibocsátás 78 százalékáért felelnek. Tudósok szerint a vállalások csak arra lesznek elegendők, hogy 3 Celsius foknál állítsuk meg a globális felmelegedést.

Légszennyezettség és óceánszint-emelkedés

A légszennyezettség elérte a 390 ppm-es szintet (parts per million). A klímatudomány szerint a 350 ppm elérésekor kezdődnek visszafordíthatatlan folyamatok, melyek a tengerszint emelkedéséhez vezetnek.

Pestről induló kvóta-svindli

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium “használt” emissziós kvótákat (vállalatok által a minisztériumnak beszolgáltatott kvóták: Certified Emissions Reductions, CER) adott el külföldre 1,7 milliárd forint értékben, s ezzel uniós joghézagot játszott ki. A szaktárca azonban azzal a kitétellel adott túl e kvótákon, hogy azokat nem árusítják ki újra az uniós kvótakereskedelem keretében. A kvóták azonban pár nappal később mégis a párizsi BlueNext tőzsdén kötöttek ki.

Adócsalás kvótákkal

Ötmilliárd euró értékben károsították meg az uniós övezetet a CO2-kvótakereskedelemmel visszaélő adócsalók, állapította meg az Europol. Az elmúlt másfél évben 11 országban folyt ilyen illegális üzleti gyakorlat.

Delfinvadászat és Oscar-díj

A delfinek Japánban szeptembertől márciusig tartó, ipari szinten űzött kegyetlen lemészárlását leplezte le a The Cove című dokumentumfilm, amely Oscar-díjat kapott Hollywoodban. A filmben szereplő japán kisváros polgármestere tiltakozott a díj elnyerése ellen és kijelentette, nem szüntetik be a delfin-vadászatot.

Vulkánkitörés

Az anyatermészet elcsendesítette Észak-Európa légterét: április 14-én szerdán reggel Izlandon kezdődött az avulkánkitörés, amelynek hamufelhője elindult az Egyesült Királyság és Skandinávia felé. Közel 6000 repülőjáratot töröltek világszerte, mivel a légirepülés történetében voltak már rá jelek, hogy a vulkáni hamufelhő zavart okoz a gépek turbináiban és leállítja azokat. A légiforgalom heteken át szünetelt vagy akadozott.

Földrengések

Már az év első három hónapjában 3 nagy földrengésnek lehettünk tanúi. A januári haiti és a február-végi Chile-i katasztrófa után április 14-én Kínában történt 7,1-es erősségű földmozgás, mely közel 2000 áldozatot követelt. Többen úgy látják, a mértéktelen olaj-kitermelés fosztja meg a föld belső rétegeit attól a síkosító anyagtól, mely elejét venné vagy tompítaná a gyakori tektonikus mozgások durva földfelszíni hatását.

Pálmaolaj és Kit-Kat csoki

A Greenpeace kampányfilmje által indukált széles körű fogyasztói felháborodás hatására a svájci Nestlé csoport májusban bejelentette, hogy a jövőben csak a makulátlan etikájú pálmaolaj-termelőkkel fog dolgozni, és szerződéses beszállítóit komoly vizsgálatnak veti alá, hogy megbizonyosodjon róla, nem pusztítanak esőerdőket a pálmaolaj előállítása érdekében.

Az olajpálmából kinyert olaj kozmetikai termékekben, fogkrémekben, testápolókban és csokoládékban kerül felhasználásra – de a “környezetbarátnak” nevezett bioüzemanyagokban is. A kereslet kielégítésére esőerdőket tüntetnek el és helyette országnyi területeket ültetnek be monokultúrás állománnyal: olajpálmafákkal. Eközben megfosztják élőhelyüktől a veszélyeztett fajokat, például az orángutánt. Erre utalt a Greenpeace nagy visszahangot keltő kampányfilmje, melyben a KitKat csokoládé rúdja helyett véres orángután-ujjat rágcsált a szereplő.

Forrás: Piac és profit.hu

A napelemes áramtermelés növekedésre érdekében Magyarországon is a napenergiát hasznosítókat segítő támogatási rendszerre lenne szükség, amely a nemzetközi gyakorlatban már jól bevált – vélekedik a nemrégiben alakult MANAP Iparági Szövetség.

Szolnoki Ádám, a szövetség elnökségi tagja elmondta, hogy a kisebb fogyasztók részére néhány év múlva már támogatás nélkül is versenyképes lehet a napelemes áramtermelés. Piacfejlesztési szempontból ezért lenne most megfontolandó a kisebb rendszerek támogatásának mihamarabbi bevezetése, amely a hazai, szinte alig létező iparágat felkészítené erre a kihívásra. Ennek hiányában félő, hogy nem magyar cégek lesznek a változások nyertesei – jegyezte meg.

A megújuló energiaforrásból áramot előállító termelők jelenleg a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) kapnak támogatást, de ezt csak az erőművek vehetik igénybe, a háztartások, önkormányzatok például nem. A rendszer azonban itt is mostohán bánik a napenergiával, Európa legalacsonyabb átvételi ára mellett Magyarországon nincs is napelemes erőmű a KÁT rendszerben.

Magyarországon a megújuló energia beruházások pénzbeli támogatást kaphatnak, visszavásárlási ártámogatás azonban csak az erőművekben termelt áram után jár. A fejlett támogatási rendszerekben garantált zöldáram-tarifa van, és a kicsitől a nagy termelőig differenciált a támogatás mértéke. A nagyobb termelők, akiknek az áram előállítása kilowattóránként alacsonyabb költségű, kisebb támogatásban részesülnek, mint a kisebb termelők, például a háztartások, kisvállalkozások és önkormányzati intézmények.

A napenergia iparágat Magyarországon elsősorban a kereskedelmi tevékenység és az eszközök telepítése, üzembe helyezése jelenti. Gyártásra összeszerelőként, vagy kisebb réspiacok megcélzásával számíthatnak a magyar cégek, mert az elmúlt pár évben a napelemgyártó kapacitások volumenének ugrása miatt a belépési küszöböt csak jelentős tőkeberuházással, vagy állami támogatással lehet átlépni.

A napelemek installálása a megújulók között az egyik legnagyobb munkahelyteremtő potenciállal bír: a MANAP szövetség által 2020-ig előirányzott 449 megawatt kapacitás kiépítése akár 1.500-1.600 új munkahelyet hozna létre. A 449 megawatt kapacitás 2020-ban már a magyarországi áramfogyasztás 1,1 százalékát adná. Erre nagy szükség is van, hiszen a napelemes rendszerek az energia- függetlenség mellett az egyik legtisztább, hosszú élettartamú – mintegy 25 évig termelő – energiaforrást jelentik. Ráadásul a napelem megbízható, mert nincs “mozgó” alkatrésze, tetőre telepítve árnyékoló hatása van, amivel nyáron hűtési energiát lehet megtakarítani. Mivel a napelemek decentralizáltan telepíthetők, így a villamos hálózati veszteség is csökken.

Jelenleg alig több mint 1,5 megawatt a kiépített hazai napelemes áramtermelő kapacitás, ennek nagyobb része is a múlt évben üzembe helyezett egy-két nagyobb beruházás eredménye – mondta Szolnoki Ádám. Hozzátette: EU-s becslések szerint Európában 10 éven belül a villamos energia 5 százalékát, 40 év múlva pedig már 30 százalékát napenergiával fogják előállítani. (MTI)

A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék – elérését is lehetővé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő. Ezzel a plusz vállalással Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió összesítve is túllépje a maga számára meghatározott 20 százalékos megújuló energiaforrás hányadot.

A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését ésversenyképességének növekedését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti.

A cselekvési terv felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi szemléletalakítást szolgálják.

Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve munkaváltozatánaktársadalmi és szakmai egyeztetésére több fázisban került sor. Első lépésben a tervezet előzetes összeállítása során hét szakmai fórum megrendezésére került sor, esetenként 35-40szakmai és civil szervezet részvételével. Második lépcsőben előzetes társadalmi konzultációként 26 civil és társadalmi partner bevonásával vitatták meg a NemzetiFejlesztési Minisztérium szakemberei a fő témaköröket, intézkedéscsoportokat. Ezt az egyeztetési folyamatot zárta a tervezet széles körű társadalmi egyeztetése..

Letölthető:

http://www.nfm.gov.hu/data/cms2089724/NCsT_20110106_v__gleges.pdf