Mi tettünk bolygónk természeti egyensúlya és civilizációnk fenntarthatósága érdekében és ellenében 2010-ben? Csokorba gyűjtöttük a tavalyi év ökológiai szempontból legfontosabb  eseményeit. Nem kizárólag a természeti katasztrófákra koncentrálunk, a pozitív kezdeményezéseket és innovációkat is sorra vesszük.

A BP olajszennyezése – 2010. április 20. – július

A Mexikói-öbölben 11 munkás halt meg a Deepwater Horizon fúrótorony robbanásakor. 14 hét (vagyis 4 és fél hónap) alatt mintegy 172 millió gallon (651 millió liter!) olaj ömlött a tengerbe, beszennyezve a szomszédos államok partjait is. A “szivárgás” elállítására tett intézkedések sorra kudarcot vallottak, mire júliusban végre sikerült megfékezni a föld alól feltörő olajat. A BP 20 milliárd dollárt különített el a kárigények kielégítésére, de hosszas pereskedések várhatók.

Meghiúsult klímatörvény – 2010. nyár

A washingtoni Szenátus nyári szünetre vonulása előtt nem sikerült elfogadni -a Képviselőház által 2009-ben már megszavazott – Klímatörvényt, amely szabályozta volna az üvegházgáz-kibocsátást és elindította volna az USA-n belül is az emissziós kvótakereskedelmet. Az őszi szezonban tovább csökkent a klímakonszenzus esélye, mivel az októberi képviselőválasztások előtti hetekben a képviselők nem szeretnek erősen polarizáló, megosztó jogszabályokra voksolni, attól tartva, hogy szavazókat veszítenek vele. Az Obama-adminisztráció is inkább az egészségügyi reform keresztül vitelével volt elfoglalva egész évben.

Haiti földrengés – Január 12.

Port-au-Prince-t szinte porig rombolta a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés. A tragédia taglalásán túl a sajtó elfelejtkezett arról, hogy a szisztematikus erdőirtás miatt lett a nyugati félteke legszegényebb országa Haiti és emiatt duzzadtak hatalmasra a nyomornegyedek a fővárosban.

Téli hideghullám

Januárban rekord-hidegeket mértek Európában, Amerikában és Ázsiában. Még a kellemes klímájú Floridában fagypontot ért el a hőmérséklet.

Téli olimpia tél nélkül

Néhol éppen az volt a baj, hogy nem elég hűvös a levegő. Kétmilliárd dollárt költöttek el a Vancouveri Téli Olimpiára, és hét évig készültek rá, a legfőbb komponensből, a hóból mégis szűkében voltak. Közvetlenül a rendezvény előtt 4 Celsius fokot mértek a térségben. Így a havat helikopterekkel szállították a helyszínre. Egyes pályákhoz szalmát és faelemeket használtak alapnak és arra vitték fel a hóréteget.

Bin Laden is klímázik – január

Oszama Bin Laden, az al-Káida terrorista hálózat vezetője felismerte, hogy a klímaváltozás kiváló fegyver a retorikai eszköztárában, hiszen az egyre inkább sivatagosodó Közel-Kelet az éghajlatváltozás áldozata. “A klímaváltozásról beszélni nem ideológiai luxus, hanem valóság”, mondta az 52 éves ideológus és forradalmár, és elmarasztalta az Egyesült Államokat, amiért nem írta alá a kiotói protokollt. Beszédének hangfelvétele a Qatar-i székhelyű Al Jazeera hírcsatorna honlapján jelent meg.

Klímatudatos tőzsdefelügyelet

A közel 3800 főt foglalkoztató amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) már jó ideje bevezette a tőzsdei cégek azon kötelezettségét, hogy tájékoztassák a befektetőket azokról a természeti tényezőkről, melyek árthatnak üzleti tevékenységüknek jogi vagy pénzügyi értelemben. A változás ezúttal annyi, hogy a SEC új “útmutatása” szerint ezentúl tájékoztatni kell a befektetőket azokról a veszélyekről, melyeket a globális felmelegedés okoz üzleti tevékenységüknek.

Emissziócsökkentés: 3 Celsius fokos felmelegedés

Februárra a koppenhágai megállapodáshoz csatlakozó országok sorra bejelentették emisszió-csökkentési vállalásaikat az ENSZ klímavédelmi titkárságán. A nyilatkozó országok globálisan (vagy mondhatnánk planetárisan) a CO2-kibocsátás 78 százalékáért felelnek. Tudósok szerint a vállalások csak arra lesznek elegendők, hogy 3 Celsius foknál állítsuk meg a globális felmelegedést.

Légszennyezettség és óceánszint-emelkedés

A légszennyezettség elérte a 390 ppm-es szintet (parts per million). A klímatudomány szerint a 350 ppm elérésekor kezdődnek visszafordíthatatlan folyamatok, melyek a tengerszint emelkedéséhez vezetnek.

Pestről induló kvóta-svindli

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium “használt” emissziós kvótákat (vállalatok által a minisztériumnak beszolgáltatott kvóták: Certified Emissions Reductions, CER) adott el külföldre 1,7 milliárd forint értékben, s ezzel uniós joghézagot játszott ki. A szaktárca azonban azzal a kitétellel adott túl e kvótákon, hogy azokat nem árusítják ki újra az uniós kvótakereskedelem keretében. A kvóták azonban pár nappal később mégis a párizsi BlueNext tőzsdén kötöttek ki.

Adócsalás kvótákkal

Ötmilliárd euró értékben károsították meg az uniós övezetet a CO2-kvótakereskedelemmel visszaélő adócsalók, állapította meg az Europol. Az elmúlt másfél évben 11 országban folyt ilyen illegális üzleti gyakorlat.

Delfinvadászat és Oscar-díj

A delfinek Japánban szeptembertől márciusig tartó, ipari szinten űzött kegyetlen lemészárlását leplezte le a The Cove című dokumentumfilm, amely Oscar-díjat kapott Hollywoodban. A filmben szereplő japán kisváros polgármestere tiltakozott a díj elnyerése ellen és kijelentette, nem szüntetik be a delfin-vadászatot.

Vulkánkitörés

Az anyatermészet elcsendesítette Észak-Európa légterét: április 14-én szerdán reggel Izlandon kezdődött az avulkánkitörés, amelynek hamufelhője elindult az Egyesült Királyság és Skandinávia felé. Közel 6000 repülőjáratot töröltek világszerte, mivel a légirepülés történetében voltak már rá jelek, hogy a vulkáni hamufelhő zavart okoz a gépek turbináiban és leállítja azokat. A légiforgalom heteken át szünetelt vagy akadozott.

Földrengések

Már az év első három hónapjában 3 nagy földrengésnek lehettünk tanúi. A januári haiti és a február-végi Chile-i katasztrófa után április 14-én Kínában történt 7,1-es erősségű földmozgás, mely közel 2000 áldozatot követelt. Többen úgy látják, a mértéktelen olaj-kitermelés fosztja meg a föld belső rétegeit attól a síkosító anyagtól, mely elejét venné vagy tompítaná a gyakori tektonikus mozgások durva földfelszíni hatását.

Pálmaolaj és Kit-Kat csoki

A Greenpeace kampányfilmje által indukált széles körű fogyasztói felháborodás hatására a svájci Nestlé csoport májusban bejelentette, hogy a jövőben csak a makulátlan etikájú pálmaolaj-termelőkkel fog dolgozni, és szerződéses beszállítóit komoly vizsgálatnak veti alá, hogy megbizonyosodjon róla, nem pusztítanak esőerdőket a pálmaolaj előállítása érdekében.

Az olajpálmából kinyert olaj kozmetikai termékekben, fogkrémekben, testápolókban és csokoládékban kerül felhasználásra – de a “környezetbarátnak” nevezett bioüzemanyagokban is. A kereslet kielégítésére esőerdőket tüntetnek el és helyette országnyi területeket ültetnek be monokultúrás állománnyal: olajpálmafákkal. Eközben megfosztják élőhelyüktől a veszélyeztett fajokat, például az orángutánt. Erre utalt a Greenpeace nagy visszahangot keltő kampányfilmje, melyben a KitKat csokoládé rúdja helyett véres orángután-ujjat rágcsált a szereplő.

Forrás: Piac és profit.hu

A napelemes áramtermelés növekedésre érdekében Magyarországon is a napenergiát hasznosítókat segítő támogatási rendszerre lenne szükség, amely a nemzetközi gyakorlatban már jól bevált – vélekedik a nemrégiben alakult MANAP Iparági Szövetség.

Szolnoki Ádám, a szövetség elnökségi tagja elmondta, hogy a kisebb fogyasztók részére néhány év múlva már támogatás nélkül is versenyképes lehet a napelemes áramtermelés. Piacfejlesztési szempontból ezért lenne most megfontolandó a kisebb rendszerek támogatásának mihamarabbi bevezetése, amely a hazai, szinte alig létező iparágat felkészítené erre a kihívásra. Ennek hiányában félő, hogy nem magyar cégek lesznek a változások nyertesei – jegyezte meg.

A megújuló energiaforrásból áramot előállító termelők jelenleg a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) kapnak támogatást, de ezt csak az erőművek vehetik igénybe, a háztartások, önkormányzatok például nem. A rendszer azonban itt is mostohán bánik a napenergiával, Európa legalacsonyabb átvételi ára mellett Magyarországon nincs is napelemes erőmű a KÁT rendszerben.

Magyarországon a megújuló energia beruházások pénzbeli támogatást kaphatnak, visszavásárlási ártámogatás azonban csak az erőművekben termelt áram után jár. A fejlett támogatási rendszerekben garantált zöldáram-tarifa van, és a kicsitől a nagy termelőig differenciált a támogatás mértéke. A nagyobb termelők, akiknek az áram előállítása kilowattóránként alacsonyabb költségű, kisebb támogatásban részesülnek, mint a kisebb termelők, például a háztartások, kisvállalkozások és önkormányzati intézmények.

A napenergia iparágat Magyarországon elsősorban a kereskedelmi tevékenység és az eszközök telepítése, üzembe helyezése jelenti. Gyártásra összeszerelőként, vagy kisebb réspiacok megcélzásával számíthatnak a magyar cégek, mert az elmúlt pár évben a napelemgyártó kapacitások volumenének ugrása miatt a belépési küszöböt csak jelentős tőkeberuházással, vagy állami támogatással lehet átlépni.

A napelemek installálása a megújulók között az egyik legnagyobb munkahelyteremtő potenciállal bír: a MANAP szövetség által 2020-ig előirányzott 449 megawatt kapacitás kiépítése akár 1.500-1.600 új munkahelyet hozna létre. A 449 megawatt kapacitás 2020-ban már a magyarországi áramfogyasztás 1,1 százalékát adná. Erre nagy szükség is van, hiszen a napelemes rendszerek az energia- függetlenség mellett az egyik legtisztább, hosszú élettartamú – mintegy 25 évig termelő – energiaforrást jelentik. Ráadásul a napelem megbízható, mert nincs “mozgó” alkatrésze, tetőre telepítve árnyékoló hatása van, amivel nyáron hűtési energiát lehet megtakarítani. Mivel a napelemek decentralizáltan telepíthetők, így a villamos hálózati veszteség is csökken.

Jelenleg alig több mint 1,5 megawatt a kiépített hazai napelemes áramtermelő kapacitás, ennek nagyobb része is a múlt évben üzembe helyezett egy-két nagyobb beruházás eredménye – mondta Szolnoki Ádám. Hozzátette: EU-s becslések szerint Európában 10 éven belül a villamos energia 5 százalékát, 40 év múlva pedig már 30 százalékát napenergiával fogják előállítani. (MTI)

A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék – elérését is lehetővé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő. Ezzel a plusz vállalással Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió összesítve is túllépje a maga számára meghatározott 20 százalékos megújuló energiaforrás hányadot.

A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését ésversenyképességének növekedését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti.

A cselekvési terv felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi szemléletalakítást szolgálják.

Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve munkaváltozatánaktársadalmi és szakmai egyeztetésére több fázisban került sor. Első lépésben a tervezet előzetes összeállítása során hét szakmai fórum megrendezésére került sor, esetenként 35-40szakmai és civil szervezet részvételével. Második lépcsőben előzetes társadalmi konzultációként 26 civil és társadalmi partner bevonásával vitatták meg a NemzetiFejlesztési Minisztérium szakemberei a fő témaköröket, intézkedéscsoportokat. Ezt az egyeztetési folyamatot zárta a tervezet széles körű társadalmi egyeztetése..

Letölthető:

http://www.nfm.gov.hu/data/cms2089724/NCsT_20110106_v__gleges.pdf

A június 16-án egyszer már lezárásra került energiahatékonysági pályázatot múlt héten különösebb hírverés nélkül újra megnyitották. Pályázni október 30-ig vagy a 400 millió forintos keret kimerüléséig lehet.

A Zöldtech magazin olvasói közül sokan bosszankodtak júniusban, amikor megtudták, hogy a beadásra előkészített ZBR energiahatékonysági pályázatukkal lemaradtak a beadással, mert a 2 milliárd forintos keret kimerülése miatt egyik napról a másikra felfüggesztették a pályázatot. Az ő számukra (és mindenki más számára, aki még idén pályázni szeretne) itt a jó hír: múlt héten – különösebb hírverés nélkül – újraindították a pályázatot, amely 2010. október 30-ig vagy a 400 millió forintos keret kimerüléséig áll nyitva.

Vass Adriánné, az Energia Központ osztályvezetője a Zöldtech magazin kérdésére válaszolva elmondta, hogy azért tudták újranyitni a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramot, mert a június 16-ig beérkezett, és azóta már elbírált pályázatok közül 400 millió forintnyi támogatási igényű pályázatról derült ki, hogy – formai vagy egyéb okok miatt – nem kap támogatást. Az így felszabadult keret tette lehetővé az alprogram újranyitását.

A pályázni szándékozók az Energia Központ ZBR pályázati oldalán találják meg a részletes kiírást és a szükséges űrlapokat. Mivel a pályázati anyag elkészítése meglehetősen bonyolult, azt javasoljuk, hogy a pályázók azt a céget bízzák meg a beadandó dokumentumok elkészítésével, amelyet kiválasztottak a kivitelezésre. Akik még nem választottak kivitelező céget, azok figyelmébe ajánljuk a Zöldtech piactér ingyenes ajánlatkérő szolgáltatását.

A pályázatok elkészítésével és beadásával érdemes sietni, mert a 400 millió forintos keret 2010. október 30. előtt kimerülhet.

Forrás: Zöldtech.hu

A forint gyengülése miatt októbertől a lakossági villany-, gáz- és távhőárak körülbelül 10 százalékos emelését tartanák kívánatosnak a szolgáltatók, amelynek megakadályozásáról már tárgyal a kormány.

Egyelőre nem ismertek konkrétumok a tervezett új tarifarendszerről, azonban – mivel nagyrészt importtermékekről van szó – főleg a világpiaci ár határozza meg a reális hazai költségeket is, melyeket egyértelműen emel a drága dollár – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az árak nagyrészt adottak, azokat a magyar kormány csak a dollár/forint árfolyamot a kívánatosnál magasabban tartó „különféle nyilatkozatokkal” tudná befolyásolni.

A szakértő szerint a költségek fedezésére két lehetőség adott. „Vagy a fogyasztó vagy a költségvetés állja a számlát.” A lap által megkérdezett gáz- és áramszolgáltatók arról számoltak be, hogy folynak az egyeztetések a kormánnyal az energiaárak befagyasztásáról, azonban Hegedűs Miklós szerint hosszú távon nem lehet a cégeket arra kényszeríteni, hogy a piaci ár alatt adják az energiát.

A Népszava hétfői cikkében “a szakma egy részére” hivatkozva azt írta: lassan haladnak a tárgyalások, szinte kizárt, hogy az ígért határidőre megszülessen az egyezség az áram- és a földgázszolgáltató társaságokkal. A megállapodás így várhatóan csak később, az októberi önkormányzati választások után jön majd létre.

Pontosan meg nem nevezett szakmai számításokra hivatkozva a lap azt írta: a földgáz importárának növekedése és a forintjegyzés zuhanása miatt október elejétől a lakossági fogyasztók körében megközelítőleg 12-15 százalékos áremelésre lenne szükség. Az októberi korrekció az érvényben lévő moratórium miatt elmarad. Januárban viszont annál magasabb lesz az áremelés mértéke – tették hozzá.

Forrás: Piac és profit.hu